3 Fejezet

Csak egy pillantás

   A fiúk elmenése óta sokkal unalmasabban telnek a napjaim,habár még mindig unatkoznék,mint hogy munka után kutassak.Lorrienak viszont rettentően hálás vagyok,rengeteget segít nekem a keresésben.

-Mit szólsz ehhez?-kérdezte vigyorogva miközben az ölembe dobott egy kivágott újságcikket.Hatalmas betűkkel hirdették,hogy egy fodrász nőt keresnek.

-Persze Lorrie,hiszen tudod,hogy minden szabad időmben jó dolgomban hajakat vágok.-nevettem fel.

-Csak egy tipp volt.Sose tudhatod hogyan vágsz hajat ha még sose próbál...

-Látod,itt a gond.Sose próbáltam.-kuncogtam.

  Anya benyitott a szobámban és ledobott az ágyamra egy levelet.Mosolyogva megrázta a fejét mikor látta,hogy földön ülve ujsághalmazokkal körbevéve nézünk cikkeket.Bár nem vallotta be,de elég az,ha én tudom,hogy mennyire büszke most rám.Az ő kicsi lánya végre felnőtt és munkát keres.

-Na,nem nyitod ki?-ugrált egy helyben Lorrie nagy vigyorral az arcán-Fogadok,hogy "tőlük" van.

  Sose neveztük a Beatleseket a saját nevükön,mivel a körülöttünk lévő emberek biztos frászt kapnának.Vigyorogva mentem oda a levelemhez és egy pillanat alatt felszakítottam.Mosolyogva elkezdtem hangosan olvasni.

Kedves Michi

  Hogy vagy?Jól áll a ruha?Tetszik?Remélem,hogy igen,mivel rengeteget költöttünk rá és ha nem jó akkor nagyon ideges leszek...csak vicceltem Michi hiszen ismersz nem?De minden esetre,komolyan beszéltem a remélem,hogy jól áll résznél

  Mi már megérkeztünk napok óta unalmas,mint mindig.A koncertek megszokottak,a fanok pedig betegesen megőrülnek értem.Írtunk pár új számot,meg hallgathatod őket a tévében holnap(március 13).

  Alig várom,hogy viszont lássalak,ja és Paul meg a többiek is.

                                                                                                                     Szeretettel John

P.S:Paul már megőrjít,hogy mindig rólad beszél.

  Lorrie fel-fel emelte a szemöldökét miközben rám nézett.Én csak nevettem az egészen,ma nem volt kedvem hallgatni Lorrie szövegelését arról,hogy Paul szerelmes belém.Még régebben,mikor tizenhét voltam Paul bevallotta,hogy tetszem neki,de én visszautasítottam.Persze nagyon szomorú...na jó igazából rettenetesen össze volt törve.Sose bírta,ha visszautasítják,mert szerinte túl aranyos ahhoz.Nos gondolom arra már mindenki rájött,hogy nincs baj a magabiztosságával,sőt!Most,hogy híres lett és maga a rajongók is elnevezték őt az "aranyos Beatle"-nek még rosszabb  lett a helyzet.Mondanom sem kell,hogy túltette magát a visszautasításomon a sok hölgy rajongója segítségével.Elég gyakori nála,hogy lányokat hoz fel a hotel szobájába egy "gyors körre",ami szerintem eléggé nagy szemétség a lányokra nézve.Hiszen az is lehet,hogy egyik-másik tényleg szerelmes belé,ő pedig átverte őket.Nos, én az ilyen dolgokba inkább nem szólok bele,legyen ez a privát problémája.

-Michiiiiiii!-nyavalygott Lorrie-Unom már ezeket a cikkeket.A könyökömből is hirdetések jönnek már ki.

-Hidd el,én is,de mégis mit tehetnék,ha egyszer muszáj néznem magamnak valami állást?-sóhajtottam fáradtan.

-Menjünk ma bulizni egyet,mit szólsz?A Cavern csak ránk vár!-vigyorgott szemérmetlenűl.

-Tudod jól,hogy sose szerettem az ien pub-okat.-feleltem monoton hangnemben.

-Csak most az egyszeeer!Ott lesz Lucas is.-a kék szemei csillogtak az izgalomtól miközben beszélt.KEttőnk közűl mindig is ő volt a bulisabb,energikusabb,flörtölősebb.Én inkább nyugodt,nőies és magamnak való vagyok,kivéve persze,ha "közöttük",vagy Lorrie közelében vagyok.Olyankor mintha kissé elveszteném az eszem.

-És akkor mi van,ha ott lesz Lucas is?-kérdeztem kipirult arcal.

-Michelle!Tudom,hogy tetszik neked,ezért meghívtam,hogy jöjjön velünk Cavernbe.Rögtön igent mondott.

-Jól van,jól van.De csak most az egyszer.-fáradtan emeltem fel a fejem a plafonra,mintha megváltást várnék.

  El sem hiszem,hogy Lorrie meggyőzött arra,hogy menjek a Cavernbe,méghozzá Lucassal.Ami még hihetetlenebb az az,hogy meggyőzött,hogy öltözzek úgy,mint ahogyan ő szokott egy ilyenre helyre.Nem épp az a visszafogott ember,főleg ha ilyen bulikról van szó,általában rövidnadrágot vesz fel,vagy rövid szoknyát magassarkúval,majó,ing,smink,parfüm és persze az elengedhetetlen cigi.Komolyan mondom mostanság bármerre nézek,mindenki cigizik,esküszöm az egész világ rákba fog meghalni,ha ez így megy tovább.Visszatérve,felöltöztetett,kisminkelt és megcsinálta a hajam.Mire kész lett magamra se ismertem mikor a tükörbe néztem.

  A szívem a torkomba dübögött ahogyan egyre csak a pubhoz közeledtünk.A hatalmas sor már messziről látszott,de Lorrie szerint minket beenged gond nélkül,csak annyi a dolgunk,hogy kissé lejjebb kell húzni a felsőnket.Igaza volt.Ellenkezdtem bár,de ő mégis lehúzta a felsőmet aminek köszönhetően tényleg gond nélkül bejutottunk.A sok füst és alkohol szag úgy csapott meg,mintha csak kaptam volna egy pofont.Rögtön azt kívántam bárcsak nem is jöttem volna el.Kényelmetlenűl éreztem a rövid ruhámba,és a fejem is megfájdult a hangos zenétől meg a tömör füsttől.Szavamra,fogalmam sincs,hogy tudtam kibírni a showkat amiket "ők" adtak még régebben ezen a helyen.

  Elmélkedésemből Lorrie rántott vissza a földre amikor is megbökte a vállamat vigyorogva és a fal felé mutogatott.Láttam hogy gyorsan megigazítva szökés haját és kezemnél fogva odarángat Lucashoz.Mikor már elég közel voltunk hozzá Lorrie ráordított mire Lucas ránézett,aztán pedig szemeit  rajtam pihentette meg.Megint az a pillantása volt...az a pillantás amibe beleszerettem a kezdettől fogva.